Stő-főző ednyek


Hasznlati trgyak


Kszletek


Dsztrgyak


Egyebek


Egyedi termkek


49 600 Ft


39 600 Ft


35 600 Ft


18 500 Ft


18 500 Ft


18 500 Ft


18 500 Ft


18 500 Ft


18 500 Ft


18 000 Ft


16 490 Ft


14 490 Ft


14 490 Ft


13 490 Ft


13 490 Ft


13 490 Ft


13 490 Ft


13 490 Ft


13 490 Ft


13 490 Ft


12 990 Ft


12 490 Ft


12 490 Ft


12 490 Ft


12 490 Ft


12 490 Ft


12 290 Ft


11 990 Ft


11 500 Ft


11 500 Ft


10 800 Ft


10 200 Ft


9 800 Ft


9 500 Ft


6 800 Ft


4 990 Ft


4 490 Ft


3 990 Ft


3 990 Ft


3 500 Ft


3 490 Ft


3 490 Ft


2 500 Ft


1 890 Ft


1 690 Ft


1 390 Ft

Őrsgi tj

Az Őrség, zömében Nyugat-Magyarországon az osztrák – szlovén – magyar hármas határ térségében, Vas megye délnyugati szegletében elhelyezkedő tájegység. Elmondható róla, hogy a mai Magyarország egyik legszebb tája ez, melyről bátran elmondható, hogy az ember és természet harmónikusan illeszkedik egymáshoz. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, védték az ún. gyepűt, a határsávot. Munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, valamint, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség. Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, néprajzi, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Szelíd dombvidék e táj, mely lomberdőkkel és fenyvesekkel, üde zöld kaszálókkal és láprétekkel, a patakvölgyek és a vizes élőhelyek gazdag állatvilággal, szép tavakkal, a völgyek mélyén csordogáló kristálytiszta vizű patakokkal, a patakok mentén égerligetekkel, szórványosan égerlápokkal fordul elő, és még számos védett növénnyel, valamint kedves, barátságos emberekkel.Őrség úgy él a köztudatban, mint sajátos és önálló kultúráját a mai napig változatlanul megőrző történelmi-néprajzi táj, melynek nevében, történetében rejlik identitása, önazonossága. Méltán tekintik Magyarország legősibb vidékének. Az Őrség hazánk egyetlen tájegysége, amelynek lakói a honfoglalás időszaka óta folyamatosan ugyanott, egy helyben élnek.

Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista szem. 

A természeti környezetet az Őrségi Nemzeti Park védi.

Az Őrség kultúrtörténeti emlékekben is rendkívül gazdag. Ezen belül említhetjük meg az Őrségre jellemző sajátosságot a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportokból álló, úgynevezett "szeres" településszerkezetet. Őriszentpéter, nyolc szerből álló település, mely az Őrség fővárosa. Az építkezés legfőbb anyaga a fa volt, a tetőt pedig zsúppal fedték és kontyolták. Legismertebb lakóháztípusai a "füstöskonyhás" házak, illetve az úgynevezett "kerítettházak". Később, a tégla építkezés elterjedésével alakultak ki a rövid tornácú, úgynevezett "kódisállásos" épületek. Az Őrségben a történelem során a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét a részben ma is álló, alapjaiban Árpádkori, erődszerű templomok vették át. A népi faépítészet remekei az Őrség jelképévé vált fából készült haranglábak, melyek a templomokat helyettesítették. A hagyományos paraszti élet tárgyi eszközei néprajzi gyűjtemények keretében kerülnek bemutatásra. Ezen a vidéken ma is élnek a hagyományos népi mesterségek, mint a zsuppkötés, kosárfonás, kópickötés, stb. Talán a legjelentősebb - az itt található nagymennyiségű, jó minőségű agyagnak köszönhetően virágzó - fazekasság "gerencsérség". Ez a csodálatos mesterség "apáról fiúra szállva " az Őrségben máig fennmaradt. Az Őrség kedvelt turisztikai célpont, többek között a csodálatos természeti környezetnek, kézműves- és gasztronómiai hagyományainak, a változatos programoknak, rendezvényeknek köszönhetően. E tájnak egyedülálló hangulata van, a végtelen nyugalom, harmónia, és összhang érinti meg az ide látogatót. Az őrség helyet ad az aktív kikapcsolódásra is, a gyönyörű táj hívogat túrázásra, kerékpározásra, a vadregényes erdők, színpompás rétek kirándulásra. A környező tavak lehetőséget adnak fürdőzésre, strandolásra, de a horgászok számára is kedveltek. A környéken egész évben számos kulturális rendezvény, fesztivál kerül megrendezésre, valamint az ide látogatók nagyon finom hagyományos, tájjellegű ételeket is megkóstolhatják. Kedves idelátogató saját szemével győződjön meg róla, hogy valóban érdemes ellátogatni hozzánk, megismerkedni az országnak ezzel a gyönyörű szegletével.

 


Kzeleg lassan a karcsony ...folyamatosan frisslnek,bővlnek termkeink ,tekintse meg őket .....

Közeleg lassan a karácsony ....folyamatosan frissülnek,bővülnek termékeink .Tekintse meg őket , lepje meg szeretteit,barátait,ismerőseit egy szép kézműves termékkel....

 

 



Fazekassg

Az agyagedény készítése, a fazekasság még az újkőkorszak terméke.

Az avarkori fazekasok már hosszú évezredes múltú szakmai mesteri voltak.

Ez a mesterség megköveteli a helyben lakást. Nem egyszerű elhatározás kérdése ez, a fazekas működési terét elsősorban a nyersanyag határozza meg. Igazán jó égetni való agyagot nem mindenütt talál az ember. Helyhez kötötte még a mester az égető kemence is ( ezt sem volt egyszerű felépíteni). Az avarkorban 3 féle technikával készült cserépedénnyel találkozhatunk.



Hogyan korongozzunk?

A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az Őrség bőséges, jó minőségű agyaga lehetővé tette a fazekasmesterség kora kibontakozását. Az itt élők a XIV. század óta foglalkoznak fazekassággal (első írásos emlékek 1366-ból). Az agyagos talaj gyenge termőképességű, így a földművelés, az állattartás és az erdőművelés nem biztosított elegendő anyagi hátteret a megélhetéshez, ezért „mellékesként” kezdtek foglalkozni a téli időszakban a férfiak fazekasáru készítésével, majd a tavaszi munkák megkezdése előtt lovas szekérrel Zalán keresztül Somogy megyébe hordták az árujukat és főleg gabonára cserélték.



Stő- főző ednyek hasznlata

Kerámia sütő- főző edények használata

A kívül-belül mázas edényeket nem kell előzetesen beáztatni!

-Bármilyen sütőbe (villany, gáz, légkeveréses, mikrohullámú) bátran betehetjük. Ezek az edények használhatók kemencében, gáztűzhelyen egy vaslappal (olyannal ami "legalább"  takarja az edény alját) és szabad tűznél is a parázs mellett.(fokozatosan a parázs közelébe rakva az edényt ,ahogyan az  szépen veszi fel a hőt.)
- Az általános sütési hőfok a 180-220 fok, vagy gázsütőben a 4-5-ös fokozat.



Egyedi megrendelsek...

Van egyedi elképzelése? Szeretne egy igazi kézműves terméket ajándékozni szeretteinek,barátainak akár névnapra,születésnapra vagy egyéb más eseményre,vagy csak szimplán barátságból? Mi elkészítjük, akár névre szóló  feliratos egyedi edényét.....



Magunkrl

Zsohár Gyula fazekasmester vagyok.Fazekas családban születtem,1949-ben Magyarszombatfán.Az Őrség egy kicsi falujában.Kicsi falu, de számomra a legkedvesebb legszebb, a világ közepe, ahol minden kis ház, minden fa, vagy bokor ezer szállal kötődik hozzám hiszen ott nőttem fel, ott élt minden Ősöm.Családi hagyományként lassan 53 éve, hogy a szakmában dolgozom. Nagyapám Zsohár János az Őrség egyik legjobb fazekas mestere volt.Műhelyében tanult fazekas inasokból kitűnő mesteremberek váltak.Nagybátyám Ifj. Zsohár János a figurális dolgok, a mintázás nagyszerű mestere volt.Ha kezébe került egy darab agyag, pillanatok alatt bármilyen ember, állat figurát megformázott kezeivel.Édesapám Zsohár Gyula, nagyszerű korongos, igen jó mester ember volt. Fa tüzelésű kemencéjéből szebbnél szebb és egyedibb edények kerültek elő.Kitűnő mesteremberek, nagyszerű korongozók voltak, ami a fazekas mesterségben elengedhetetlen.

Nagyapám fazekasműhelyéből alakult meg az 50-es években a Magyarszombatfai Kerámia Gyár, ahol az addig nála tanult vagy dolgozó mesterek továbbra is végezték munkájukat. 1963-ban ott kezdtem tanulni a mesterséget.Először Varga Gyula fazekasmester volt a "tanárom" majd a továbbiakban sok éven át édesapám útmutatása mellett  mindig türelmes segítsége révén jutottam el arra a szintre, hogy már nem az anyag parancsolt nekem, hanem az én akaratom által formálódtak a tárgyak.1978-tól önálló fazekasként dolgozom, készítem az őrségi fazekasok (gerencsérek) hagyományos termékeit.Ezt a szép mesterséget pedig fiam, Zsohár Balázs viszi tovább.

Műhelyem Őriszentpéter Kovácsszer 70-es házszám alatt található.

Az általam készített tárgyak őrzik az őrségi fazekasok forma és színvilágát, de készítek természetesen modernebb és egyedi dolgokat is, valamint igyekszem olyan edényeket készíteni, amelyeket vásárlóim a mindennapok során, a kor igényeinek megfelelően tudnak használni.Termékeim az Őrségi Nemzeti Park által elismert "védjegyes termékek",valamint a Hagyományok Háza által zsűrizett termékek.Nagyrészt használati tárgyakat készítek, olyan edényeket amelyeket valaha a háztartásokban használtak.Amikben sütöttek - főztek, amiből ettek - ittak vagy éppen tároltak valamit. Ezek az edények ma is nagyon jól használhatóak.Sütésre- főzésre alkalmasak, hiszen köztudott, hogy a cserépedényben készült ételnek sokkal jobb az íze, zamata, mint a fémedényben készülteknek.Aki kóstolt már bármilyen ételt, ami cserép edényben készült, az biztosan megszereti ezeket az edényeket, és használni is fogja nagy szeretettel.Ha útjuk vagy kiránduló kedvük az Őrségbe vezeti Önöket, ne kerüljék el szerény kis fazekasműhelyemet.Az Őrség nagyon szép az év mind a négy északában.Az utazó vagy az itt megpihenő vendég mindig talál valamit, ami az szívét - lelkét gyönyörködtető látnivaló.Legyen az virág pompájában viruló tavaszi rét, aranylón hajló búzamező, suttogó fenyőerdő vagy egy fazekasműhely, ahol még látni is lehet, hogyan formálódik az ember keze között az egyik legősibb anyag, amit az ember használni kezdett, az agyag.Az agyag, amihez akárhányszor hozzányúl az értő kéz, annyiszor változtatja alakját amíg csak el nem nyeri végső formáját.Legyen az virágváza, amihez nagyon jól illik az őrségi rétek vadvirága,  vagy legyen cseréptepsi, amiben olyan tökös - mákos rétest sütnek, hogy azt kifogás nem érheti.

Nincs párja a cserép-bográcsban főzött gulyásnak, pincepörköltnek, amit jól meglehet bolondítani egy kevés kis erdei gombával.A hajdinakásával főtt vargánya leves után is megnyalja az ujját a legigényesebb ínyenc is.Talán ennyi elég is a gasztronómiáról, hiszen nem szakács, hanem fazekas volnék.De ez is hozzátartozik a cserépedényhez, és az Őrséghez.

Pár szót még a fazekasságról, a műhelyemről, mely egész évben nyitva van és bármikor látogatható. Nálam még látható a hagyományos fatűzelésű boglyakemence.Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni.Csoportoknak szívesen tartok bemutató korongozást.Tájékoztatom az érdeklődőket az őrségi fazekasság múltjáról, a különböző munkafázisokról, valamint  arról, hogy  hol kezdődik az agyag megmunkálása és mi minden történik addig, amíg egy használható agyagedényben elkészült étel az asztalra kerül.

"Az ember csak úgy alkothat, ha önmaga megnyilvánítása során meghaladja önmagát. Amit pedig alkot, amiből és amivé alkotja, tehát az anyag, az edény és a fazekasság egyaránt, nem ő maga .Ő csupán tanú, alkalom egy történésre, amelyre a létrehozott mű a bizonyíték."

 

 

Cserpednyben val sts-főzs előnyei....

A mai rohanó világban sajnos nem sokan nézik azt, hogy mit is esznek, vagy miben készítik el az ételüket. Pedig mindkettő rendkívül fontos része kellene, hogy legyen az életünknek. A lényeg az, hogy miben sütünk-főzünk, és hogy mit. Elsősorban az elkészült ételek  vitamin és ásványi anyag tartalmára gondolok. A nagy mennyiségű étolajokról nem is beszélve. Főleg ha már jó párszor használtuk sütésre és talán még jól el is sikerült égetnünk.

Biztosan  mindenki szeretne egészségesebben sütni-főzni. De hogyan? Felteszik a kérdést sokan.

Úgy ,hogy az ősi anyagból,  az agyagól készített cserépedényt használja sütésre -főzésre.

A cserépedényt, teljesen zsírok és olajok nélkül használhatjuk. A ételek, a felhasznált alapanyagaikból nyerik a zsiradékot, nedvességet, ezáltal a saját levében fognak megsülni, megfőni az ételek, tehát igy nagyon egészségesen lehet bennük sütni-, főzni.

A húsok lassan, finoman, fűszerekkel gazdagítva készülnek el. A  sütés-főzés lassúsága segíti megőrizni a húsok eredeti izét, időt enged, hogy a fűszerek finoman átjárják a rostokat, és a zsír nem hagyja, hogy a húsok kiszáradjanak. A lassan készített hús hőmérséklete a hús közepén nem sokkal kevesebb, mint a szélein, így nagyjából azonos módon sül és nem szárad, szálkásodig ki a hús.
Az ételek nem tapadnak, nem égnek oda. A párolódás során a vitaminok és az ásványi anyagok mind az ételben maradnak. Minél több fajta alapanyaggal dolgozunk annál összetettebb, értékesebb, ízletesebb ételt kapunk.

A főzés alap esetben, hagyományos fém edényekben egy fél napot elvesz a háziasszonyok életéből mivel az étel mellett kell állniuk és hol ezt, hol azt kell beletenni a lábasba és kevergetni állandóan, hogy rá ne égesse az ételt. A cserépedényben való sütés -főzés megkönnyíti nagyban a szakács dolgát, mivel itt minden alapanyagot nagyrészt egyszerre teszünk bele. Ezáltal nagyon jól összeérnek az ízek. Valamint ezekben az edényekben az étel nem tapad, nem ég oda ezért a folyamatos kevergetés mellőzhető, tehát mindenféle odafigyelés és gond nélkül készíthetők benne a finomabbnál, finomabb ételek. A  főzés mellett pedig még nagyon sok más házi munka is elvégezhető.

Nem utolsó szempont a háziasszonyok esetében az sem, hogy nem csak praktikusak a cserépedények, hanem a házuk disze is. Nagyon gusztusosan lehet bennük tálalni a fogásokat. Valamint, nagyon sokáig melegen tartják az elkészült finomságokat.

Használjuk bátran minden napjainkban ezeket az edényeket,mint ahogyan régen is tették.Tény és való, hogy a cserépedényt nem lehet úgy dobálni ide-oda, mint a fém edényeket, kicsit jobban oda kell figyelni rá, de úgy hiszem, megéri, mert meghálálja......